"Tegyen vagy mondjon bárki bármit: nekem jónak kell lennem. Mint ahogyan az arany, a smaragd, a bíbor is egyre azt hajtogatná: tegyen vagy mondjon bárki bármit, nekem smaragdnak kell lennem, meg kell őriznem színemet."
"Az emberek búvóhelyeket keresnek maguknak: falun, tengerparton, hegyeken. Te magad is szoktál effélére vágyva vágyni. Micsoda korlátoltság! Hiszen megteheted, amikor csak akarod, hogy önmagadba visszavonulj."
"Már most élhetsz úgy, ahogy akkor akarsz, amikor majd távoznod kell. Ha pedig a körülmények nem engedik ezt meg, akkor távozz az életből, de ne úgy, mintha méltánytalanság ért volna. Itt füst van, távozom... miért hiszed ezt olyan nagy dolognak?"
Gyengéd humanizmus, félénk magányba menekülés, tépelődő önvizsgálat, fáradt-rezignált gondolatok - ez Marcus Aurelius világa; a császáré, aki korlátlan hatalommal uralkodott az akkori világ leghatalmasabb birodalma fölött, a hadvezéré, aki rettenetes hadjáratokban irtotta a birodalom ellenségeit - de a csaták szünetében, valahol a Garam partján, félrevonult naplót írni.
Marcus Aurelius Elmélkedései gondolatforgácsok a sztoikus filozófia műhelyéből. Olvasmányélménnyé a mű és az alkotó különös ellentmondásának feszültsége, a kitárulkozás szenvedélyes vágya, a vallomás közvetlen hitelessége avatja.

A második világháború óta feltűnt angol regényírók közül kevés talált oly meleg fogadtatásra és tartós sikerre Magyarországon, mint H. E. Bates, A jacaranda-fa és a Jó széllel francia partra szerzője. Két regényéről olvasók között, könyvankétokon egyre hallik a dicséret. Visszatérő nagy témája az áldozatok hősies embersége a háború embertelenségében. Forrester repülő-őrnagy a szerelmes ember halálfélelmétől sarkalltan viszi a hátán sebesült bajtársát a burmai homoksivatagon át, és sorsában szívesen osztozunk, mert emberfeletti erejét nagyon is emberi gyengeségből meríti.

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A lebilincselő regény hiteles portrét fest az utolsó kínai anyacsászárnéről. Az erőskezű és sokszor könyörtelen császárné, Ce-hszi Kína egyik legnyugtalanabb korszakában, a 19. század második felében irányította az országot. A császári udvarban sokan gyűlölték és rettegtek tőle, a nép azonban rajongott érte. A gyönyörű mandzsu lány tizenhét éves korában került a Tiltott Városba, a Császári Palotába, és az uralkodó kedvenc ágyasa lett. Ám sorsa másképp alakul, mint a többi császári ágyasé. Fiú örököst szült, így császárné lett belőle. Rendkívüli szépségének, éles eszének és kitartásának köszönhetően már huszonnyolc éves korában magához ragadta az ország irányítását, s azt haláláig nem engedte ki a kezéből.

A második világháború irodalmának egyik legnépszerűbb regénye. A belőle készült film, annak slágerré vált filmdalai világszerte ismertté tették a Kwai folyó nevét.
Pierre Boulle fő műve, a Híd a Kwai folyón, abban a hátsó-indiai dzsungelben játszódik, amelyet a szerző a háború alatt megismert.
Az író fiatal tartalékos tiszt korában a gaulleisták Kínában működő titkosszolgálatának a tagja, 1942-ben útnak indult egy bambusztutajon leereszkedve a Nam-Na folyón, hogy eljusson Hanoiba és felvegye a kapcsolatot az ottani antifasisztákkal. De elfogják, s több mint két évet tölt a japánokkal cimboráló pétainista franciák börtönében, míg végül sikerül megszöknie.
A mesterien megírt történet drámaian izgalmas: japán parancsra angol hadifoglyok vasutat építenek az őserdőben, Calcuttából pedig útnak indul egy háromtagú angol különítmény, hogy felrobbantsa a vasútvonal legfontosabb hídját, amely a Kwai folyón épül.
A lélegzetelállítóan fordulatos történet nemcsak magával ragadja, de el is gondolkoztatja az olvasót az emberi magatartás, a kötelességteljesítés helyes és helytelen értelmezésének problémájáról.

"...Poljakov felemelkedett, fogott egy ceruzát, és odalépett a térképhez. - Feladatunk az ellenség jól képzett, erős hírszerző csoportjának felkutatása és felszámolása. A csoport operatív hírszerző feladatokat lát el a frontok mögöttes területein. A keresettek kétségkívül széles ügynöki hálózattal, vagy nagyon jó tájékozott ügynökökkel rendelkeznek... Megfigyelés alatt tartják a Grodno-Belosztok vasútvonalat, valamint a Saulja-Vilnius-Grodno-Belosztok felvonulási utat. Az eset bonyolult - a mozgó rádióállomás minden valószínűség szerint a gépkocsi rendszámát is változtatja. Nagyon tapasztalt és óvatos emberekkel van dolgunk... Az összes nyomozati anyag ma éjszakai elemzése után az a határozott feltevésünk, hogy a keresettek valahol a silovicsi erdő északi részén rejthették el a rádiójukat."
Bogomolov lélegzetelállítóan izgalmas regénye méltó emléket állít "azon keveseknek, akiknek nagyon sokan tartoznak hálával" - azoknak a férfiaknak, akik szinte emberfeletti munkát végeztek a kitűnően képzett német hírszerő és kémek elleni titkos háborúban.

Hooktoni Thomas is egy a gyűlöletes angolok közül. Amikor a rablólovagok elpusztítják a faluját, Thomas hátat fordít apjának, aki papnak szerette volna látni fiát, és beáll íjásznak III. Edward angol király seregébe. A király és fia, a Fekete Herceg fegyvereseivel Franciaország ellen indít elsöprő erejű hadjáratot, ám ennek kiemenetele nem az egymással cívódó nemeseken és lovagokon múlik, de sokkal inkább a közembereken, az íjászokon, akik sikerre vagy kudarcra ítélhetik az egész vállalkozást.
Thomas, aki idővel elfeledi régi világát és be nem váltott ígéreteit, megszereti a kemény katonaéletet, megtalálja a helyet az egyszerű harcosok között, sőt vadságának és ügyességének köszönhetően idővel hírnévre is szert tesz. Amikor azonban beleszeret egy breton asszonyba, aki az ellenséghez tartozik, törvényen kívüli számkivetett lesz, akire franciák és angolok egyaránt vadásznak. Egy ellensége menti meg és vezeti be egy olyan világba, ahol az ellenségek barátokká, a barátok ellenséggé változnak. Itt, túl az angolok  által lángba borított látóhatáron, ráakad elfelejtett múltjának egy ismerőjére. Egy férfira, aki sohasem sejtett titkokat oszt meg vele és egy szent küldetést bíz rá.
Vele együtt pedig rátalál egy sötét ellenségre is, akit nem kisebb hatalom segít, mint a kereszténység legnagyobb becsű ereklyéje, a Szent Grál.
Thomas megkezdi kalandos utazását, amely végigvezeti Franciaország tájain, az ostromlott városokon és feldúlt birtokokon keresztül az ország egy jelentéktelennek tűnő kis zugáig, Crécyig. És itt, a két nagyhatalom gigászi csatájában, kezdetét veszi a százéves háború.
Thomasnak végre el kell döntenie, melyik oldalra áll.

Amikor Sharpe elrendeli két francia katona kivégzését, mert részt vettek egy spanyol falu lakóinak bestiális lemészárlásában, magára vonja az elítéltek parancsnokának, a könyörtelen Loup tábornoknak a gyűlöletét. A Farkas dandár kegyetlen vezére megesküszik, hogy bosszút áll Sharpe-on.
A népszerű sorozat jelen kötetében Sharpe és csapata 1811 tavaszán, az Ibériai-félsziget hegyei között és legvéresebb csatáiban kénytelen helytállni - a győzelemért és a becsületért.

Amikor Sharpe elrendeli két francia katona kivégzését, mert részt vettek egy spanyol falu lakóinak bestiális lemészárlásában, magára vonja az elítéltek parancsnokának, a könyörtelen Loup tábornoknak a gyűlöletét. A Farkas dandár kegyetlen vezére megesküszik, hogy bosszút áll Sharpe-on. A népszerű sorozat újabb kötetében Sharpe és csapata 1811 tavaszán, az Ibériai-félsziget hegyei között és legvéresebb csatáiban kénytelen helytállni – a győzelemért és a becsületért.

Ebben a regényben minden a helyén van: nagyszerű hősök, háború és szenvedés, mogkínzatás, szerelem, vágy és sors. Angliában, 1346 októberében indul a történél. Hooktoni Thomas, angol íjász szerencsésen megmenekülvén a grécyi csatából, azt a megbízást kapja királyától, hogy nyomozza ki, hol lelhető fel apjának szigorúan titkos könyve, amelyik a Szent Grállal kapcsolatos írásokat őrzi. De nem az ifjú lovag az egyetlen, aki meg akarja szerezni a könyvet. Ellenfelét pedig semmi nem állítja meg. Birtokában van titkos tudásoknak, és nem riad vissza semmitől. Attól sem, hogy az inkvizíció kezére juttassa az ifjút. Ráadásul az unokafivére Thomasnak: Guy of Vexille.
A regény történeti háttere hihetetlenül pontos. A csataleírásokban remekel igazán. Úgy tűnik, mindent tud a százéves háború összes kis és nagy ütközetéről Cornwell. Újra igazi nagy történelmi regényt alkotott, nagyszerű figurákkal, amilyeneket már ismerünk Shakespeare és Walter Scott műveiből, a Robin Hood-legendákból.

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Guiness világrekord! A legszorongatóbb, a legkeserűbb! 46 év fogságban, hadifogolyként! Előtte még megjárja a sivatagot, ugrik lelőtt repülőből ejtőernyővel, átvág az orosz fronton, hogy aztán Ungváron essen hadifogságba. Közönséges katonasorsa rendkívüli, képzeletet felülmúlóan fordulatos, a legszerencsésebb: mert élve marad. És csak 46 év után derül ki, hogy nincs hozzá hasonló a hadtörténelemben. A bozótharcos japán katona háború utáni magányos ellenállása az elhagyott szigeten – évtizedekig – Tahiti-beli kéjutazás az ő kálváriájához képest. Langy tündérmese. De Guiness-rekorder ő a szökésekben is! Nemcsak azért, mert mindig és mindenünnen megpróbál szabadulni, hanem azért is, mert minden kísérlete sikerül, és mindig akkor bukik le, amikor már voltaképpen szabadnak érezhette magát. És Lenin-kötetet sem evett annyit senki, mint amennyit ő elfogyasztott. De hogy ezt miképpen művelte, azt e könyvecskéből tudja meg az olvasó.

Európai – németalföldi – hajó bukdácsol Japán partjai felé, rettenetes viharban. Megkerülte az egész ismert (és még nem ismert) világot, s mire szokatlan irányból, kelet felől érkezve megfeneklik Izu-félsziget sziklazátonyain, a legénységből alig tucatnyian maradnak életben. A japánok azonmód fogságba vetik őket, vezetőjükkel, az angol kalandorral, Blackthorne főnavigátorral együtt. Az európai naptár az 1600. esztendőt mutatja. A holland tengerészek – noha ők ezt természetesen nem tudják – baljósabb időpontban nem is érkezhettek volna. Két éve, 1598-ban halt meg Nippon katonai diktátora, a taikó, s azóta az országot az egész 16. századon át dúló polgárháborúk utolsó felvonása zajlik: a kisebb-nagyobb szamurájseregekkel rendelkező főurak, a daimjó-k a végső, nagy csatára készülnek, hogy egyszer s mindenkorra eldőljön, ki, melyik család birtokolja majd évszázadokon át a sóguni címet, ki lesz a szamurájok, az egész ország teljhatalmú ura. Cselvetések, árulások, orgyilkosságok feszültséggel teli, ismeretlen világába csöppen a tucatnyi protestáns európai – és talán még a „vad” japánoknál is nagyobb veszély leselkedik rájuk a katolikus portugálok és spanyolok képében. Ezek ugyanis már több mint ötven esztendeje jelen vannak a japán kikötővárosokban, s nemcsak vallási, hanem kereskedelmi monopóliumukat is féltik az „eretnek kalózoktól”, ahogy Blackthorne-t és társait nevezik. Ami lesz a sorsa az Erasmus hajósainak, miféle rafinált eszközökkel és módszerekkel küzdenek egymás és sokszor az európaiak ellen is a japán hadvezérek, hogyan kell japán módra íjjal célba lőni, a teát szertartásos módon megfőzni és felszolgálni, harakirit elkövetni, hogyan támadnak a nindzsák – minderről és még számtalan egyéb érdekességről olvashatunk ebben a vérbeli történelmi regényben. Legtöbben azonban mégis egy rendkívüli formátumú, zseniális japán hadvezérről és politikusról tudunk meg – s egy nem kevésbé rendkívüli európairól, akiből a szamuráj lett.

A TRÓJA jelenünk viszályokkal teli világához is szól, ugyanakkor izgalmas betekintést nyújt a mitológia gazdag tárházába, az ókori világból ránk maradt örökségünkre. Két nemzedéken keresztül kísérhetjük figyelemmel azoknak a férfiaknak és nőknek az életét, akik követték sorsukat abban az időtlen korban, amelyben mítosz és történelem találkozik, és ahol az emberi szív konfliktusaival az istenek viszályai vonnak párhuzamot.Péleusz és Thetisz, Parisz és Helené, Agamemnón és Klütaimnésztra, Akhilleusz, Odüsszeusz és Hektór – mindannyian új életre kelnek történeteik e feldolgozásában, amely hű marad az eredeti mítoszokhoz, ám meglepően mai szemmel láttatja az érzelmeket. „Akkoriban az emberek közelebb álltak az istenekhez, mint ma; a nagy hőstettek és csodák is sokkal gyakoribbak voltak – ezért nemesebbek és gazdagabbak a régiekről szóló történetek a mieinknél. Hogy ezek ne vesszenek el nyomtalanul, elhatároztam: mindent leírok, amit a trójai háborúról hallottam – ahogy elkezdődött, ahogy lezajlott, és ahogy véget ért.” Ezekkel a szavakkal indítja Phémiosz, az ithakai énekmondó, Odüsszeusz barátja Lindsay Clarke új könyvét, amelyben az író a bronzkori Trója városáért vívott háború kapcsán kialakult mítoszokat és legendákat adja közre lenyűgöző tolmácsolásában.

Életre szóló megbízatás: Jean Le Viste, a 15. századi nemesúr, a király bizalmas embere felkér egy becsvágyó művészt, tervezzen számára faliszőnyegeket, amelyek hírnevét dicsőítik. A tehetséges miniatűrfestő, Nicolas des Innocents épp csak magához tér a nagy megtiszteltetéstől, amikor megpillantja a nemesúr gyönyörű lányát, Claude-ot. E perctől fogva nincs más vágya, mint megkapni a szépséges hölgyet… A faliszőnyeg terve szinte forradalminak mondható: a hírneves brüsszeli takács, Georges de la Chapelle kapja a megbízatást, és ezzel élete gyökeresen megváltozik. Miközben szinte emberfeletti munkára kényszerül családjával együtt, megérinti a kísértés és csábítás világa…

Korcsmáros Pált a Füles rejtvényújság bízta meg, hogy rajzoljon képregényt Alexandre Dumas A három testőr című regényébői amely 1959-ben heti folytatásokban jelent meg. Egy francia megjelenés reményében külföldre akarta juttatni az eredeti rajzokat de a magyar hatóság I960-ban az osztrák határon elkobozta.
A kézirat hollétéről közel fél évszázadon keresztül senki sem tudott, ám 2009-ben megtalálták az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, így lehetővé vált a ma már klasszikusnak számító képregény kiadása, most már könyv formájában is. Végre újra a kezébe veheti az olvasó Athos, Porthos, Aramis és DArtagnan gyönyörűen megrajzolt kalandjait, és újra felhangozhat az eskü: "Mindenki egyért, egy mindenkiért."

Dumas legismertebb regénye, A három testőr feledhetetlen olvasmány mindazoknak, akik szeretik a kalandos történeteket, a romantika világát. A regény cselekménye XIII. Lajos uralkodása alatt játszódik, abban a korban, amikor egymást érték a cselszövések, a politikai gyilkosságok, amikor nyom nélkül tűntek el udvaroncok, politikusok, katonák, gazdag polgárok, mert keresztezték a mindenható Richelieu bíboros útjait.
A regény főszereplői, a királyi testőrség három tagja és D'Artagnan lovag igazi jó barátok, akik tisztelik és szeretik királynéjukat, és esküvel fogadják, hogy tűzön-vízen keresztül szolgálják. Ez a négy bátor, talpraesett, ravasz ifjú szembe mer nézni a hatalmas Richelieu-vel, és bátran harcol a bíboros hírhedt kémnője, a Milady ellen. Richelieu fondorlatos módon meg akarja buktatni a királynét, és mindent elkövet, hogy ártalmatlanná tegye a királyné híveit. De a fiatalemberek nem ismerték azt a szót, hogy "lehetetlen", és mindenféle csellel-fortéllyal keresztülhúzzák a bíboros számításait. Életük gyakran forog kockán, de kitartásukat, bátorságukat és a királyné iránti törhetetlen hűségüket végül is siker koronázza.
Dumas teremtő képzelete, kifogyhatatlan mesélőkedve száz és száz kalandon keresztül repíti az olvasót, aki lankadatlan érdeklődéssel követi a három testőr és D'Artagnan lovag fordulatokkal teli, romantikus történetét.

A regény a francia romantika utolérhetetlen népszerűségű írójának egyik legizgalmasabb műve. A filmszerűen pergő cselekményű, váratlan, szellemes fordulatokban gazdag történelmi kalandregény Franciaországban játszódik a XVIII. század elején, amikor a gyermek király helyett a kicsapongó életű, de tehetséges államférfi, Orléans-i Fülöp régens uralkodik. Ellene sző összeesküvést a békétlen bretagne-i nemesek csoportja, s köztük a bátor, daliás ifjú lovag, Gaston de Chanlay, akit hazafiúi érzelme és a családját ért régi sérelem megtorlása hajt, hogy végrehajtsa véres tettét, megölje a régenst. De alighogy útra kel Párizs felé, lépteit máris titkosrendőrök hada figyeli, s a tapasztalatlan összeesküvő, aki ráadásul olthatatlanul szerelmes a szépséges, erényes Héléne-be, a régens kolostorban neveltetett lányába, gyanútlanul besétál az agyafúrt, kegyetlen, de zseniális főtanácsadó, Dubois állította kelepcébe. És ekkor dől el, hogy mi nyom többet a latban: a szenvedélyes szerelem vagy az adott szó, a becsület...
A romantikus kalandregény utolérhetetlen mestere, Dumas ezúttal is három testőrre való izgalommal szolgál.

A szavojai herceg regénye hamisítatlan Dumas-alkotás.
A mű alapötlete visszanyúl a XVI. századba és a Bourbonok hadakozásai, Richelieu uralma után föllépteti a Valois-kat.
Egy talált gyermek kalandos történetének keretében sorra lépnek fel II. Henrik és gyenge kezű fiai, a nagyon befolyásos Guise hercegek, a kálvinizmus elleni küzdelmekben.
Franciaországban daliás ideje elevenedik meg, melynek végén találkozunk a különleges gascognei legényekkel, kik a Valois család utolsó igaz védelmezői...
Alexandre Dumas nálunk is igen széles olvasótábora bizonyára örömmel fogadja ezt az izgalmas és kalandos történetet.
Szerelem, árulás, hősök és kalandorok lebilincselő kalandjai minden bizonnyal nem okoznak csalódást ezúttal sem.

Ebben a regényben éri el tetőpontját a francia forradalom világtörténeti drámája, s ebben teljesül a végzet a régi Franciaországnak és évezredes királyságának összeomlásával. A regény első részében látjuk menthetetlenül közeledni végéhez az utolsó Bourbon királyt, aki még Isten kegyelméből származtatja hatalmát, és Mária Terézia boldogtalan leányát, Mária Antoinettet, - a másodikban pedig, mely befejező része a hatalmas regényciklusnak, férfias méltóságának utolsó fellángolásával a vérpadra lépni XVI. Lajos királyt.
A Charny grófné-ban azok az események következnek sorra, melyek közvetlenül előzik meg a párisi nép rémuralmát és XVI. Lajos katasztrófáját. A végzet minden ponton előkészítette már a feltartóztathatatlanul előretörtető eseményeket. A Bastille már porban hever, kő nem maradt belőle kövön. A párisi nép éhezik és halálra keresi a bűnösöket, nyomorúságának okozóit. A királyságot és a király személyét még erős bástyafal védi: a francia népnek félig még ép, bár kikezdett royalista érzelmei. De azok, kik a forradalom eseményeit igazgatják, kezdik már rombolni ezt a bástyafalat is.